Kitti szereti a csokit.

Ezt csináld utána!

2014. január 31., péntek

Olyan videót találtam, hogy lepetézek. Nézem, nézem - vége. Visszapörgetem. Megpróbálom megcsinálni. Nem sikerül. Feladom. Újra megnézem a videót. És minden kezdődik előröl.

Nagyon brutális...de tetszik. Az a neve, hogy "tutting". Hogy mi lenne ez? Hát ez egy afféle kéz - és ujjcsavargatós valami. Régen a 70-es években volt menő - elvileg. De nekem nagyon tetszik! Nem tudom ki, hogy van vele de úgy gondoltam ezt veletek is meg kell osztanom...
Aki kedvet kapott hozzá nyugodtan nézzen utána. A YouTube-on is rengeteg oktató videó van róla.
Múúú...♥

♥ 21:33

Új fejléc

2014. január 27., hétfő

Drágaszágom♥

Fejlécet váltottam. Ezúttal viszont én kreáltam. Szerintem elég szörnyű lett, de hát azt mondják jó. Vagyis mondták páran. Igaz, hogy nem vagyok valami profi szerkesztésben, de nekem ez megteszi...

Lily az én hű ebem

Próbáltam azokat rátenni amiket a legjobban szeretek. Mostanság BVB-t hallgatom a legtöbbet, mindig is szerettem olvasni és Lily pedig jó ideje az életem része.

Egyébként nem esett jól ma suliba menni. Sosem csipáztam a hétfőket. Na de holnap. Holnap hosszabb napom lesz. Hat óra - ebből 2 angol -, majd rövid "ebédszünet", utána pedig keményen próbálunk a suli gálájára. Na és itt még nem ér véget a napom, hiszen amint a próbának vége, rohanhatok gyógytesire. Pfúj, de utálok tesizni! A hideg ráz tőle. Vagy talán csak azért fázom, mert pizsamában ülök a gép előtt és lassan lefagy a lábam is.

Na de én megyek is, jó éjt.!

Múúú...♥

♥ 21:42

Jamie McGuire - Gyönyörű sorscsapás

2014. január 25., szombat

Nos, jelentkeztem egy versenyre, amire az volt a feladatom, hogy egy véleményt írjak az általam választott könyvről. Neki is kezdenék.
Tehát én a Gyönyörű sorscsapást választottam, Jamie McGuire-től.

A könyv ismertetője:
Az új Abby tökéletes. Nem iszik, kerüli a káromkodást, a pólói kifogástalan rendben sorakoznak a szekrényében - azt hiszi, elegendő távolság választja el a múltjában rejlő sötétségtől. De amikor megérkezik a legjobb barátjával, Americával a főiskolára, az új élet felé vezető útja gyorsan megváltozik.
Travis izmos testét tetoválások borítják, tipikus laza srác, azt testesíti meg, amire Abbynek szüksége van - és amit szeretne elkerülni. Abby távolságtartása felkelti a kíváncsiságát és cselhez folyamodik egy egyszerű fogadás segítségével: ha ő veszít, önmegtartóztató marad egy hónapig, ha Abby marad alul a játszmában, Travisnél fog lakni ugyanennyi ideig. Travis nem is sejti, hogy a párjával hozta össze a sors, akármelyikük is nyer.
Szerelem és játék keveredik a népszerű írónő, Jamie McGuire regényében, amely a fiatal olvasók körében nagy népszerűségre számíthat. Ne hagyd ki, játszd meg te is a tétjeidet! Szerinted Abby nyer vagy Travis? Vagy ebben a játékban nincsenek vesztesek?
Az én véleményem:
Szerintem nagyon jól beleválasztottam, mert ezt a könyvet élmény volt olvasni. Az elejétől a végéig szerelmes voltam Travisbe.
Maga Travis az a tipikus fiú, aki a suli egyik legnépszerűbb, legjobb pasija és megkapja az összes lányt, akit csak akar. Ezek ellenére jó tanuló és illegális bunyókon keresi a pénzét. Idáig nem túl szimpi, de amikor már jobban megismeri az ember, fejezetről-fejezetre, be kell ismerni: rendes srác. Abby. Igen, ő az a lány aki a múltja elől menekül, de amikor meglátja Travist, mégsem sikerül elbújnia a régi élete elől. Egyébként ő egy szimpatikus, átlagos csaj volt számomra, míg a könyvet olvastam.

Too Much?

Nagyon drukkoltam, hogy Abby és Travis összejöjjenek, mert szerintem nagyon összeillő pár. Amikor tényleg együtt jártak egymással, szinte én is boldog voltam és örültem a kapcsolatuknak. A veszekedéseik pedig teljesen lelomboztak.
America és Shepley szerintem egy tök aranyos párt alkottak. Egyszerűen, ha rájuk gondolok egy szó ugrik be: cuki.
Finchről annyit, hogy először nem nagyon bírtam, de aztán megkedveltem.
Parker nagyon idegesített. Mindig bekavart Abby-éknél. Lehet, hogy rendes akart lenni, de akkor is, én utáltam.
Értékelés: 10/9
Hát kb. ennyi lenne.
Múúú...♥

♥ 20:10

Pindólilie^^

Jó, jó tudom mások olyan szavakat használnak a "rajongóikra" vagyis jobban mondva a követőikre, mint pl. tündérkék, husik, angyalkák stb.
Én a feliratkozóimhoz is azt írtam, hogy pindólile, mert ez egy olyan kis lényecske ami tulajdonképpen csak az én képzeletemben él és én is csak az egyik álmomban találkoztam vele először. Azóta már jómagam is teljesen tisztában vagyok a szó pontos jelentésével. Na most nem szeretném ha mindenki zakkantnak tartana, csak nekem is van egy saját kis világom. Ez azt hiszem a fantáziámnak köszönhető, na meg annak is, hogy mostanában elég sok Böszörményi Gyula könyvet olvasok.(Jelenleg is a Monyákos Tuba sorozatot olvasom.)
Sőt már az az ötlet is megfogant a fejemben, hogy lehet én is írni akarok egy könyvet, ami szintén arról a temérdek lényről szól, amik az én álmaim és csupán a képzeletem szüleményei. Bár mondjuk ki az aki olvasná az én agymenéseimet? Igaz ezt is olvassa valaki, szóval lehet esélyem...

Na de, térjünk vissza oda, hogy választ adjak arra a kérdésre: mi is az a pindólile?

Egy pici - kb. egy 1 éves kisgyerek nagyságú - lény. Hasonlít az emberhez, de nem ugyanaz. Általában vékony testalkatúak, de akadnak köztük olyanok is akik rendesen elhíznak. Egyébként a táplálékuk egy olyan főzet amit szerintem az emberek is megennének.

Visszatérve a pindólilék kinézetéhez... Kicsi termetükkel nagyon hasonlítanak az embergyerekekhez, de ennek ellenére nagyon komoly a természetük. Na meg megkülönbözteti őket tőlünk az is, hogy szárny nő ki a hátukból. Hatalmas, általában zöld vagy kék színű, enyhén csillogó szárnyak. Leginkább a lepkeszárnyakhoz hasonlítanak. Ruházatuk nagyon különböző, de sokan követik az emberi divatot is.

Élőhelyük a Csendes-óceán egyik szigetén található. Az emberek még nem fedezték fel és valószínűleg nem is fogják, mert a szigeten két bűbáj van. A egyik az, hogy mindig vándorol, a másik pedig az, hogy láthatatlan az emberi szem számára.

Természetük, mint már mondtam, nagyon komoly, de ha közelebbről is megismered őket, rájössz, hogy nagyon kedvesek és megértőek.

Lényegében ennyi lenne, de bővebben a fent említett talán megírandó könyvemben fogom kifejteni. Na és most tartson mindenki hülyének. Köszönöm, hogy elolvastad.

Múúú...♥

♥ 19:47

Első hó, első fürdetés

2014. január 23., csütörtök

Eljött. Végre. Hát elérkezett az a nap is, hogy végre leessen az idei 1. hó és ez a nap ráadásul a tegnapi volt. Tegnap délután kezdődött.
Ma reggel ártatlanul bandukoltam a suli felé és élveztem a győnyönyű hóesést. Még a kapucnimat sem húztam a fejemre, hagytam hadd hulljon a fehér hó a hajamra. De útközben hirtelen rádöbbentem: "Ma oltári nagy fürdetések lesznek!"
Nem voltam elcsodálkozva, hogy a suliban a fiúk mennyire nem fogták vissza magukat fürdetés terén, hiszen ez már megszokott volt. A legnagyobb meglepetés akkor ért amikor az egyik 8.-os - hívjuk csak S.-nek - odajött a mi kis lánycsapatunkhoz, ahol éppen én is a többi lánnyal beszélgettem és hirtelenjében azon kaptam magam, hogy amnit S. hátulról megragadt én a levegőbe emelkedtem, majd a karjai közt sikítani kezdtem. A folyosóról kicipelt az udvarra minden ellenkezésem ellenére. Amikor odaértünk a többi fiúhoz, letett engem a földre és a 8.-osok engem kezdtek mosdatni. Még a kis 5.-esek is besegítettek. Szerencsémre nem tartott sokáig. Mindezek után vizesen, kicsit átfagyva kecmeregtem be matek órára, amikor becsengetett.
Örulök, hogy holnap nincs suli, de már félek, hogy mi lesz hétfőn.
Múúú...♥

♥ 23:09

Lusta vagyok

2014. január 18., szombat

Igazából már majdnem 1 hete annak, hogy elolvastam egy könyvet. Na és ha ez megvolt, olyankor van az a szokásom - mint minden normális embernek -, hogy visszaviszem a könyvtárba. Eddig azzal hitetgettem magam, hogy azért nem vittem még vissza, mert nem volt rá időm. Persze ha már nem volt rá időm, akkor elterveztem, hogy majd ma ráveszem magam, hogy elmenjek. De ez nem valósult meg a mai napon sem, mert fél 11-kor szándékoztam felkelni. A könyvtár pedig, tudniillik, délben zár szombatonként.
Szóval még éppen lett volna rá időm, hogy odaérjek, csakhogy én szörnyen lusta vagyok.
Helyette most fekszem az ágyon és telepítettem telómra a bloggert, amit - mint látszik is - azonnal kihasználtam.
Ja és persze nem szeretnék megfeledkezni Vandáról sem. Innen is üzenem neki részvétemet. Szívből sajnálom, dága Blackyt, aki már nincs köztünk, mert ma reggel elhunyt.

Múúú...♥

♥ 13:11

Upsz.

2014. január 17., péntek

Oké, ez az amit nem akartam. Hogy mit is? Majdnem 2 hétig nem írni és elveszteni az olvasóimat. Na azért remélem, hogy az utóbbi nem következik be(ha már voltak páran).

Amúgy most sincsen semmi fontosabb mondanivalóm, ami 2 hét alatt sem volt, de azért szeretek írni akármiről. Jelen estben a nagy semmiről is, mint az látszik.

Egyébként fontolgatom, hogy jelentkezek egy versenyre, bár még meggondolom. Könyvekkel kapcsolatos és én imádok olvasni szóval szerintem nevezek. Na de ezen még veszekszek egy kicsit magammal :D

Nahát mivel nincs mit írnom, el is köszönök.

Múúú...♥

♥ 19:39

Az igazi (?) énem - avagy a mocskos szájú (metálos) jó kislány

2014. január 4., szombat

Na, múltkori kiakadásom után most már lecsillapodtam és beletörődtem a tényekbe. Most magamat fogom kielemezni.
Szóval. A "mocskos szájú" jelzőt apumtól kaptam, a "jó kislányt" pedig én aggasztottam magamra, mert azért van egy olyan oldalam is, sőt szerintem többnyire ez dominál.
Először is: azért aputól kaptam a fent említett jelzőt, mert most már ő is olvassa a blogomat. Plusz még anyu is. Pedig itt a blogban (szerintem) nem írok csúnyán...csak néha.
Másodszor meg: azért vagyok jó kislány, mert a velem ellentétes tulajdonságúak nem járnak rendszeresen könyvtárba (ezt most azért írtam, hogy legyen egy nyomósabb indok is). Vegyük példának a tegnapi napot: kivettem a könyvtárból egy 687 oldalas könyvet. Na itt lehetne azt mondani, hogy "úgysem fogom elolvasni", de erre rácáfolnék. Már a 199. oldalnál járok. Blee! :P

Amúgy a zenei ízlésemről még nem írtam. Eddig semmit. Egy árva szót sem (ha jól emlékszem). Tehát akkor most egy kicsit mesélnék arról, hogy én milyen zenéket szeretek.
Kezdjük ott, hogy szeretem a pop-ot, bár ha sokat hallgatom és egyfolytában, akkor megtudom unni. Akkor, ott van a rap. Az sem rossz, van egy pár szám néhány előadótól, amit szeretek (pl. Eminem számai), de nem a kedvencem. Ezek után jönnek nálam a romantikus, nyálas zenék. Na sokan pont ezt a műfajt utálják a legjobban. Én nem. Nekem se minden tetszik, ami csöpög a nyáltól, sőt többnyire én sem szeretem, de lehet közülük szemezgetni egészen jó dalokat is. De a hozzám legközelebb álló zenei stílus mostanában a metál és a rock. Vagy legalább ami egy kicsit metálos-rockos. Imádom. Két barátnőmmel mi vagyunk a Metálpicsák. :D

Linkin Park, Blue Stalhi, Black Veil Brides, Skillet, Nikelback, Green Day

ŐK A KEDVENCEIM.

Linkin Park

Blue Stalhi

Black Veil Brides

Skillet

Nikelback

Green Day

Múúú...♥ (mostantól van bocim :DD)

♥ 20:54