♥ 18:57

Történt az,hogy..mi történt?Ja igen. A szombat után következett a vasárnap.
Erről a napról nem mondhatom el, hogy egy itthon-lustálkodós-henyélős-nap volt. Épp az ellenkezője. Reggel fél 9-kor nyitottam ki a csipámat csoda, hogy vasárnap reggel ilyenek történnek velem és 9-kor már a boltban is voltam kenyérért és szódáért. Mikor hazajöttem, nekiláttam kisütni a palacsintát, aminek a tésztáját már anyu előre bekutyulta nekem, meghagyva azzal az üzenettel, hogy majd süssem ki. Miért mit kezdtem volna vele? Sőt. Ha már itt tartunk: miért is nem locsoltam meg a folyékony tésztával a virágokat? Ez is egy ötlet. Az már mellékes, hogy a virág kipusztul és semmi hasznom nem lett volna belőle. De megtehettem volna. De szerencsére van akkora az IQ szintem, hogy nem ezt csináltam. Helyette tényleg kisütöttem. Ez a művelet kemény másfél óráig tartott és mindössze 31 darab pali lett belőle.

Nem bírtam megállni, hogy le ne fotózzam.

A sütögetésem után még bajlódtam egy darabig a megtöltéssel is, de az már rövidebb volt.
Ezután elmentem barátnőmmel görkorizni. Szokásunkhoz híven most is bejártuk a fél várost és nem tudnám pontosan elmondani, hogy merre voltunk. Viszont voltak olyan pillanatok, hogy majd' be hugyoztunk pisiltünk a kacagástól. Csak példának okáért említenék meg egyet.

Művészi kép...

Amikor épp egy helyben álltunk és azon tanakodtunk, hogy merre is induljunk el, megláttunk egy másik csajt, aki szintén görkorcsolyával volt. Na mi erre kigondoltuk azt a fantasztikus tervünket, hogy menjünk vele szembe és mutassuk meg neki, hogy mi mekkora nagy jampik vagyunk és ugrassunk előtte. Hát az ugratásról lebeszéltük egymást, mert egyikőnk sem tudja megcsinálni, de azért elindultunk a lány felé. Ahogy közeledtünk hozzá, láttam, hogy mosolyog. Barátnőm is vigyorgott. Aztán a lány köszönt. Mi is. Elhaladtunk mellette és bamba szemekkel néztem barátnőmre, azzal a tipikus "most mi van?!" fejemmel. Az arckifejezésemet látván, barátnőm megadta a választ:"-Most esett le, hogy az osztálytársam volt."
Hát erre a mondatra mindkettőnkből kitört a nevetés. Úgy, de úgy nevettünk, hogy nem lehet leírni.
A lényeg: jó kis napom volt tegnap.
Ma egy szokásos hétfőm volt.

♥ 21:53

Tegnap a suliban egész jól éreztem magam. Ott voltak az órák, amik eléggé unalmasak voltak, de tűrhetőek. Ott voltak a szünetek, amiket végigröhögcséltünk a többiekkel. A robot szakkör volt a legjobb. De amikor vége lett... menni kellett gyógytesire.
Kezdjük ott, hogy én és a tesi nem vagyunk jóban.
 Másodszor pedig, a vége volt a legrosszabb. Amikor bementem az öltözőbe ott volt egy csomó középiskolás csaj. Ők persze azért voltak ott, mert ők voltak a következő csapat. Ez nem érdekelt, csak az volt az a szörnyű érzés amikor mindegyikőjük  - ahelyett hogy bementek volna a tesiterembe - végignézte ahogy felöltöztem. Azért kb. 8-10 szempár rám szegeződött és mind vadidegenek voltak. Kínosan éreztem magam. Ezután a jelenet után sietve hagytam el az épületet és a táskámmal a hátamon bandukoltam hazafelé.
Az út hosszú volt, de legalább csendes.
Gondolatok sokasága kavargott  fejemben. Amikor hazaértem és beléptem az ajtón, a szüleim és az unokatesóm - a nagynénémmel együtt - fogadtak. Örültem nekik, mert már régen láttam őket. (Na persze nem a szüleimet láttam régen, hanem uncsimékat.) Feldobták a hangulatomat, ahhoz képest, hogy már nagyon fáradt voltam.

♥ 17:24

sálálálálá

♥ 19:54

Ma a suliban képes volt összeszidni a kémiatanárom (aki egyben az osztályfőnököm is), hogy nem írtam meg a kémia versenyfeladatsort.
Azt mondta "Akik a kémia szakkörre járnak azoknak kötelező, de ha valaki kedvet kapott hozzá, nyugodtan megírhatja ő is." Hát e szavak hallatán én persze úgy gondoltam, hogy minek írjam meg, mert úgysem ez a kedvenc tantárgyam; nem akarok küszködni rajta, mert nem érdekel. Erre ma meg leszedi a fejem, merthogy én olyan okos vagyok és nekem megvan az a bizonyos "lexikális tudásom" és ő nem érti, hogy akkor miért nem írtam meg. Szerinte az is lehetséges lett volna, hogy bejutok a verseny megyei fordulójára. ÉS EZ ENGEM HOL ÉRDEKEL?! Hát nem érti meg, hogy utálom a az egészet? Sőt a hab a torta tetején, hogy miután jól lehordott, kiosztotta azokat a TZ-ket amiket a múlthéten írtunk. Ez még lényegtelen. Na de az a tény, hogy az osztályban egyedül nekem meg egy másik osztálytársamnak lett 5-ös, az már tényleg azt bizonyítja, hogy jól megy a kémia. És ebből a drága ofőm pedig azt szűri le, hogy én szeretem is. Pedig kibebaszottul nagyon nem. A legrosszabb az egészben, hogy nem érti meg.
Na de mély levegő.
Megnéztük a szombati gála felvételét. Jók voltunk. A többi osztály is. A kis elsősök nagyon cukik voltak. Mindenki gratulált nekünk, ami - valljuk be -  jól esett.
Mellesleg összedobtam egy gagyi kis fejlécszerűséget. Nagyon gáz. Nem tudom miért, de akkor is kiraktam, hogy nem legyen üres. Légyszi valaki csináljon nekem egy fejlécet! Én nem tudok jót szerkeszteni. Várom a jelentkezőket.

U.i.: mivel találtam egy pár új blogot, ami megtetszett, ezért azokat is betettem a "Mások"-hoz.

♥ 19:27

Hát túléltem a tegnapot is. Mint ahogy arra számítottam, tényleg nem volt rövid nap.
Kora reggel már a fodrásznál kezdtem. Egy óra volt mire a kontyom elkészült, de megérte, nekem nagyon tetszik. Utána hazajöttem, de nem tudtam szinte pihenni se csak ettem egy kicsit és indultunk is be Debrecenbe.
Debrecenbe mentünk a Tóth Árpád Gimnáziumba, mert ott volt a Curie Környezetvédelmi Emlékverseny területi döntője. Hát amíg a gyülekező volt és a többi csapatra vártunk, hogy megérkezzenek, mi 3-an (T., én és K.) addig feltaláltuk magunkat és körbejártuk a gimit. Végignéztük a tablókat és a legjobbakat le is fotóztuk, mert jövőre már nekünk is tudni kéne, hogy milyet akarunk. Szóval mi tök nyugiba nézegettük a tablókat, amíg a többi csapat lázasan készülődött. Amikor mindenki megérkezett, akkor tartottak egy kis eligazítást, kaptunk oklevelet stb. és aztán mindenki bement a terembe - ahová kellett - és elkezdtük megírni a versenyfeladatot. Nehéznek nem mondanám, de túl könnyűnek sem. Nagyjából tudtuk és örülnénk, ha tovább jutnánk.
Miután hazajöttünk még bőven volt időm itthon készülődni. Negyed 3-kor útnak indultam. Szinte  ugyanakkor értem a Művelődési Házhoz, amikor a csajok is. Együtt bementünk és megkerestük az öltözőnket. Szerencse, hogy nem nagyon volt szükségünk rá, mert egy kis icipici helyiség volt, ráadásul a 7-8. évfolyam oda volt bezsúfolva. Fiúk és lányok együtt. Remek.
Amikor szólították a mi osztályunkat akkor hevesebben kezdett dobogni a szívem. Izgultam. 500-600 ember előtt nem is csoda. Viszont abban a pillanatban, amint a függöny mögül kiléptem a reflektorfénybe, elmúlt minden izgalmam és pont úgy éreztem magam, ahogy a próbákon. Szerintem jól is sikerült a darabunk, mert a közönség nevetett a poénoknál, a végén pedig megérdemelt tapsvihar illetett minket. Anyumék is felvették videóra a mi darabunkat. Itthon már visszanéztem vagy 3-szor. Jókat röhögtem rajta.
Az előadás után egyik osztálytársammal sétáltunk hazafelé a sötétben. Biciklivel voltam, de legalább nem mentem egyedül és átküldte a telómra a "kulisszák mögötti" képeket. A legtöbbjén mindenkinek hülye feje van és úgy nézünk ki mint akikben már benne van legalább egy liter alkohol, ahhoz képest, hogy csak ivólevet ittunk. Na nem baj.
Az volt a legérdekesebb, hogy miután hazaértem még egyáltalán nem voltam fáradt. Csak ma. Szinte egész nap aludtam. Meg most délután tanultam egy kicsit, mert fizika és matek TZ-t írunk holnap(hétfőn).

♥ 21:24

Nem tudom miért fújja úgy fel mindenki a Valentin napot. Jó persze a szerelmesekkel nincs bajom, meg a cuki kis ajándékaikkal sem. Viszont akik szeretik egymást, azok nem csak ezen az egy napon, hanem az év összes napján. Mind a 365 napon. Hát de mindegy... Ezt a képet egy haverom készítette és osztott meg ezzel a felirattal: "A google play szakított velem. Valentin napon. Beszarás." - forrás: Facebook.

♥ 21:10

Végre ez is bekövetkezett! Ez az új kinézet amit most láttok az én munkám. Nem teljes mértékben, de én írtam át a html kódot ami nálam már nagyon nagy szám. Most elégedett vagyok magammal. Remélem nektek is tetszik. Nem biztos, hogy ugyanígy fog maradni, lehet, hogy változtatok még ezen a narancssárga kinézeten, de lehet, hogy marad. Egyenlőre viszont ez van.
Ami kell az még bővül... a barátoknál is, ha be szeretnél kerülni írj nyugodtan a chatben és megbeszéljük.
Fejlécet is szívesen várok, ha valaki jelentkezne rá, hogy szeretné megcsinálni, de lehet, hogy majd azt is dobok össze egyet.
Ja és még valami. A menüpontoknál meg még pár helyen el vannak csúszva a dolgok. Mármint úgy értve, hogy ha valamire rá akarsz kattintani akkor az egeret kicsit lentebb kell vinni, de szerintem nem vészes.
Nah és most pedig megyek aludni, mert holnap töri TZ-t írok és jó lenne ha tudnék koncentrálni órán. Jó éjt!
Múúú...♥

♥ 21:44

♥ 20:34