<body>
Kitti szereti a csokit.
Üdv itt!

Legyen szép napod!

Ez a blog nem szól semmiről és egyben mindenről. Többnyire azt írom ami eszembe jut.
Könyvmoly vagyok, csokimániás, minden álmom vattacukor felhőkön ugrándozni és persze a világbéke.

Kutyasimogató

Juhúú! Megcsodálhatod az én home security rendszerem, aki a Tapi névre hallgat! Korábban itt meséltem róla. Azóta picit megnőtt, hehe.

PitaPata Dog tickers

Egy kis nyugi

Engem mindig megnyugtat az eső hangja.


Moly


Kövess

Kövesd a blogom!
A képre kattintva iratkozhatsz fel a blogomra.

Eddig történtek

október 2013
november 2013
december 2013
január 2014
február 2014
március 2014
április 2014
május 2014
június 2014
július 2014
augusztus 2014
szeptember 2014
október 2014
november 2014
december 2014
január 2015
február 2015
március 2015
április 2015
május 2015
március 2016
augusztus 2016
szeptember 2016
október 2016
november 2016
január 2017
augusztus 2017
szeptember 2017
október 2020
január 2021

Köszönet

Layout: Kary-yan/Missyan.
Hosts: x x

Betegen
2014. november 27., csütörtök

Nos a torokfájásom továbbra sem enyhült, szóval a doki kiírt erre a hétre, így nem kell suliba mennem. Hallelujah.
Most itt ülök, a félhomályba burkolózva, kezemben gőzölgő forró csokoládé. Teljes csend van. Csak a billentyűzet zaját lehet hallani, ahogy ritmusosan gépelem a szavakat.
Mióta felkeltem, azóta egyedül vagyok itthon. Meglepődtem, mivel azt hittem, anyu ma is délutános. Ezek szerint mégsem. Tulajdonképpen fél 12-kor keltem fel és azóta sem csináltam semmi értelmeset, de nekem így kényelmes.
*******************
Úrja itt vagyok. Kényelmes Délelőtt után, Kegyetlen Délután. Amikor ú
gy érzed magad, mint egy halálos beteg, aki már az utolsó stádiumában van, akkor még az ágyból kibujni sincs kedved. Nemhogy felkelni, átöltözni, felpattanni a kerékpárra és gyógytesire menni, ahol az összes csontodat kiropogtathatod. De most megnyugodtam, hogy nem csak az én csípőm ropog, mivel a mellettem lévő csaj felől is ugyanolyan hangos kattogás hallatszott.
Most pedig, hogy hazajöttem, levetettem magam az ágyra, visszabújtam a takaró alá, a jó melegbe, tévé bekapcs és nézzünk Castle-t.
Úgy érzem lassan kezdek éhes lenni...szívesen megennék egy hamburgert. Vagy kettőt. Vagy bármennyit.
Wáá és ma este Emberi tényező! Egyik legjobb sorozat, én szeretem.





Kitti



14:09