DECEMBER VAN EMBEREK. A tél első hónapja, az év utolsója. Mikulás, Jézuska és Szilveszter jönnek hozzánk látogatóba. Mindenki örül, az összes ismerősöd lázban ég, folyton vásárol és ünnepel, miközben te otthon gubbasztasz az ágyon és nézel egy hiperszuper unalmas mikulásos-karácsonyos filmet, amit minden évben leadnak a tévében, sőt ha lemaradnál róla: egy hétig ismétlik, hogy biztosan meg tudd nézni. Kb. ez történik körülöttem.
Mindemellé társul még az a szokásom is, hogy forró csokoládét vagy teát szürcsölgetek és rendszerint olvasok, nyomkodom a telefonom és hasonlók.
Várom a havat. Így is hideg van odakint, meg lehet fagyni. De a fénylő fehér hó legalább széppé varázsolja ezt az évszakot. Már ha lenne szíves leesni végre és beborítani a várost. Szerintem ez egy kicsit ijesztő, hogy december van és kurva hideg van odakint, de azért süt a nap.
Apropó ijesztő. Már csak szűk 2 hónapunk van hátra a gáláig. Jővő pénteken fogjuk megtanulni az összes tánclépést. Már csak pár lépést kell megtanulnunk és megvan az egész koreográfia. De jelenleg nincs párom. Szóval osztályfőnököm végre intézkedhetne az ügyben..
Amúgy jó hogy mostanában nem tudok aludni éjszaka vagy ha mégis, akkor valami oltári nagy hülyeséget álmodok.
Ejj, de hogy meséljek jót is - csütörtökön találkoztam Szempillával. Életemben 2. alkalommal futottam össze vele. Csak, hogy tisztázzuk, egy fiúról van szó. A becenevét a - lányok által is irigylésre méltóan hosszú - szempilláiról kapta. Egyébként nagyon rendes srác és kedvelem is, tekintve, hogy az éjszakai hidegben egy rohadt padon halálra csikizett azzal két óriási mancsával. (Sohasem bírtam ki a hétfogást.) Az már csak a pláne volt, hogy amikor a Lidlben álltunk a kasszánál, az igazgatóhelyettesünk állt mögöttünk a sorban, amiről én is csak akkor szereztem tudomást mikor megfordultam. Ez alapjában nem nagy gond csakhát izé...azt hiszem egy olyan beszélgetésnek volt fültanúja, aminek inkább ne lett volna, mert aztán másnap a suliban nagyon vigyorgott és úgy nézett rám mintha egy titkomat tudta volna meg vagy nem is tudom.. És ez az egész csak egy feltevés, mert már arra sem emlékszem, hogy abban a pár percben miről is dumáltunk éppen. Na de mindegy is..kár lenne ezen rágódni.
Most pedig megyek szépen és remélhetőleg megálmodom a jövőheti lottószámokat.



Kitti

♥ 00:33