Ez a blog nem szól semmiről és egyben mindenről. Többnyire azt írom ami eszembe jut. Könyvmoly vagyok, csokimániás, minden álmom vattacukor felhőkön ugrándozni és persze a világbéke.
Kutyasimogató
Juhúú! Megcsodálhatod az én home security rendszerem, aki a Tapi névre hallgat! Korábban itt meséltem róla. Azóta picit megnőtt, hehe.
Normál esetben ki lennék akadva, hogy azta-paszta de régen írtam, de hát már meg sem lepődök ezen, szerintem tök természetes és megszokott tőlem.
Egyébként azt hiszem haladok a helyes irány felé. Ez idő alatt, míg nem blogoltam, sokkal kevesebbet sírtam, kezdem összeszedni magam. Még nem teljesen, de nem is süllyedtem odáig, hogy ne tudjak kimászni ebből a gödörből, melyben - ha csak egy kis időre is -, de csapdába estem. Igaz no persze nagyban közrejátszik az is, hogy van egy barátnőm akire mindig számíthatok és ez felbecsülhetetlen.
Szülinapomra (márc. 16.) drága szüleimtől kaptam egy fekete kis könyvecskét, üres lapokkal, melyek csak arra várnak, hogy megtöltsem őket az írásaimmal. Éljen.
Ma megkaptuk a tablófotókat, amikből lehet választani. Szerintem elég nyomi fejem van mindegyiken, de nem baj, majd megvitatjuk, hogy melyik fog a tablóra kerülni és aztán hosszú-hosszú évekig az emberek azt az arcomat fogják látni.
Elterveztem, hogy minden héten legalább egyszer megyek görkorizni. Egyáltalán nem vagyok sportos, de ezt szeretem, hobbinak is jó és szeretném, ha a fenekem feszes maradna illetve a combjaimat utálom nagyon amiért ilyen nagyok, de erről nem tehetek; genetika. Na szóval terveben van az is, hogy hétvégéken szeretnék korábban, rendesen felkelni 7-8 óra körül és nem úgy ébredni, hogy dél van és hét ágra süt a nap és már a nap fele el is telt és ezzel rengeteg idő elment a nyomorult életemből teljesen hasztalanul.
Többet beszélgetek más emberekkel is, nem csak a saját kis baráti körömből, hanem olyanokkal is akikkel eddig két szót váltottam összesen. Fantasztikus vagyok. Kezdek társasági lénnyé válni és így legalább megfeledkezem önmagamról, nem a saját hülyeségeimmel foglalkozom.
Kitti
♥ 17:05
Elfelejtve
2015. március 14., szombat
Tegnap volt a ballagási tablófotózás.
A hajam szépen ki volt vasalva és a nagynéném fantasztikus sminket kreált nekem. De tényleg. Még én is elhittem, hogy szép vagyok. Nos a képek...6 darabot kellett kiválasztani, ami nem is volt olyan könnyű. Szerencsére a lányok segítettek, úgyhogy remélem jól döntöttem. Majd meglátjuk.
Tegnap leszerveztem egy görkorizást az egyik barátommal, ma délutánra. Úgy alakult a mai időjárás, hogy egész nap esett, csepergett az eső, szóval szóltam is haveromnak, hogy ne is készüljön semmire, nem megyünk, mert nekem amúgy is dolgom van. Erre 3 órával később válaszol, hogy jaj, hát ő el is felejtette. Na az az érzés...mintha egy téglát hozzám vágtak volna. Úgyhogy ma jól összevesztünk.
Kíváncsian várom a holnapot és a holnaputánt, de most még ma van, ezért úgy vagyok vele, hogy szarok az emberekre, én nem is itt élek, hanem Westeroson. Elmenekülök a saját kis világomba, kizárok mindent és szépen meggyógyulok. Ne is kérdezzétek, hogy miért kéne meggyógyulnom...
Kitti
♥ 17:43
Boldog nőnapot!
2015. március 8., vasárnap
Olyan fülbemászó...
Pénteken új cipőt vettünk anyuval a ballagásomra! Egyszerű fekete, ballagásra tökéletes magassarkú cipellő. Most tanulok benne járni.
Aztán a csajokkal elmentünk gökorizni. Végre. Egész télen a melegben punnyadtam és hát..izé..szóval rám fért a mozgás. Sötétedés után bementünk Miráékhoz (igen, bocsi, most nincs kedvem álneveket kitalálni) és azt a kalóriát amit lemozogtunk, azonnal pótoltuk egy zacskó chipsszel. Terrorizáltuk szegény hörcsögöket, hülyéskedtünk a parókákkal, majd megbeszéltük az élet dolgait vízipipázás közben (amit hármónk között úgy adtunk körbe, mint valami békepipát).
Tegnap délelőtt Curie Kémiaverseny területi döntőjén vettem részt. Hazafele jövet beugrottunk a Fórumba is, egy fél órát töltöttem a Libriben. Sajnos többet nem lehetett.
Ma drágalátos apukámnak van a névnapja, illetve nőnap van, úgyhogy anyu sütött-főzött, itt volt a család, jó nap volt ez is.
Nos, mivel régen írtam, ezért jelentem, hogy befejeztem a Kardok viharát és már a Varjak lakomáját olvasom egy ideje. Ugyanúgy letehetetlen könyv, mint a többi része.
Végre eljutottam odáig, hogy rávegyem magam a naplóírásra. Hogy igazi naplót írjak, ahová tényleg mindent leírok, mert ez a blog...igaz, hogy szoktam írni és szeretek is írni és szeretem ezt az egész blogos világot, de mégsem írok minden nap és mégsem írok le mindent, tehát úgy gondoltam rendes naplót is fogok vezetni ezentúl.