Ez a blog nem szól semmiről és egyben mindenről. Többnyire azt írom ami eszembe jut. Könyvmoly vagyok, csokimániás, minden álmom vattacukor felhőkön ugrándozni és persze a világbéke.
Kutyasimogató
Juhúú! Megcsodálhatod az én home security rendszerem, aki a Tapi névre hallgat! Korábban itt meséltem róla. Azóta picit megnőtt, hehe.
Pénteken új cipőt vettünk anyuval a ballagásomra! Egyszerű fekete, ballagásra tökéletes magassarkú cipellő. Most tanulok benne járni.
Aztán a csajokkal elmentünk gökorizni. Végre. Egész télen a melegben punnyadtam és hát..izé..szóval rám fért a mozgás. Sötétedés után bementünk Miráékhoz (igen, bocsi, most nincs kedvem álneveket kitalálni) és azt a kalóriát amit lemozogtunk, azonnal pótoltuk egy zacskó chipsszel. Terrorizáltuk szegény hörcsögöket, hülyéskedtünk a parókákkal, majd megbeszéltük az élet dolgait vízipipázás közben (amit hármónk között úgy adtunk körbe, mint valami békepipát).
Tegnap délelőtt Curie Kémiaverseny területi döntőjén vettem részt. Hazafele jövet beugrottunk a Fórumba is, egy fél órát töltöttem a Libriben. Sajnos többet nem lehetett.
Ma drágalátos apukámnak van a névnapja, illetve nőnap van, úgyhogy anyu sütött-főzött, itt volt a család, jó nap volt ez is.
Nos, mivel régen írtam, ezért jelentem, hogy befejeztem a Kardok viharát és már a Varjak lakomáját olvasom egy ideje. Ugyanúgy letehetetlen könyv, mint a többi része.
Végre eljutottam odáig, hogy rávegyem magam a naplóírásra. Hogy igazi naplót írjak, ahová tényleg mindent leírok, mert ez a blog...igaz, hogy szoktam írni és szeretek is írni és szeretem ezt az egész blogos világot, de mégsem írok minden nap és mégsem írok le mindent, tehát úgy gondoltam rendes naplót is fogok vezetni ezentúl.