Azóta volt a suliban nyílt nap és idén én is aktívan részt vettem rajta, mint szervező. Szóval a kis nyolcadikosok és szüleik elé kiálltam és szépen előadtam a vattacukorról szóló prezentációmat, hátha én még jobban meg tudom őket győzni, a kitűnő angoltudásommal, hogy közülük is minél többen jelentkezzenek a kéttannyelvű képzésünkre. Jaj de hosszú mondat lett ez.
Kaptam új karórát. Mutattam barátnőmnek is, hogy milyen szépek közül válogattam és milyen jó árban vannak, szóval az utolsó pillanatban neki is rendeltünk egyet, annyira megérte. Büszke vagyok magamra, hogy ilyen jó vételt csináltam.

Múlthéten az volt a szerencsém, hogy barátnőmmel együtt utaztunk, ugyanis két egymást követő reggelen lettem rosszul a buszon. Ha ő akkor nincs ott, akkor tutira elájulok. Így az lett, hogy azt a két napot valahogy túléltem és szerdán elmentem a dokihoz, aki rögtön elküldött kivizsgálásra ide-oda. Kiderült, hogy nincsen semmi bajom, egyszerűen túl alacsony a vérnyomásom. Szóval mivel az energiaital káros, a kávét pedig nem szeretem, ezért abban állapodtunk meg, hogy jó sok fekete teát kell vedelnem, hogy egy kis koffein felpörgessen. Addig viszont betegség alibivel itthon kellett feküdnöm.

Hogy egy kicsit elüssem az időt és ne unatkozzak feltaláltam magam és nekiálltam sálat kötni. (Persze tanulhattam is volna, de annál minden jobb.) Azt hiszem kb. 2 évvel ezelőtt már kipróbáltam az arm-knittinget, most viszont egy teljesen új módszert alkalmaztam, amit szintén a netről lestem és nagyon jól be is vált. Szerintem szép lett a végeredmény, én elégedett vagyok magammal vele.

Időközben apunak is megünnepeltük a szülinapját, ajándékba megkapta tőlünk a hőn áhított hangfalat. Szóval ezentúl minőségi hangzása van nálunk a zenének, a basszustól szétesik a ház és már tervezem a nyári bulikat.