<body>
Kitti szereti a csokit.
Üdv itt!

Legyen szép napod!

Ez a blog nem szól semmiről és egyben mindenről. Többnyire azt írom ami eszembe jut.
Könyvmoly vagyok, csokimániás, minden álmom vattacukor felhőkön ugrándozni és persze a világbéke.

Kutyasimogató

Juhúú! Megcsodálhatod az én home security rendszerem, aki a Tapi névre hallgat! Korábban itt meséltem róla. Azóta picit megnőtt, hehe.

PitaPata Dog tickers

Egy kis nyugi

Engem mindig megnyugtat az eső hangja.


Moly


Kövess

Kövesd a blogom!
A képre kattintva iratkozhatsz fel a blogomra.

Eddig történtek

október 2013
november 2013
december 2013
január 2014
február 2014
március 2014
április 2014
május 2014
június 2014
július 2014
augusztus 2014
szeptember 2014
október 2014
november 2014
december 2014
január 2015
február 2015
március 2015
április 2015
május 2015
március 2016
augusztus 2016
szeptember 2016
október 2016
november 2016
január 2017
augusztus 2017
szeptember 2017
október 2020
január 2021

Köszönet

Layout: Kary-yan/Missyan.
Hosts: x x

Nálunk ilyen a tél
2017. január 15., vasárnap


2016. december 15. 
Megfelelt középfokon, szóbeli típusban.
Hát én el sem tudom mondani, milyen boldog voltam mikor először olvastam ezt a mondatot. Sikongatva ugráltam, ha jól emlékszem.
Amúgy nincsen most semmi különös, azon kívül, hogy állandóan ki vagyok készülve. Ennyire még szerintem sosem vártam a téli szünetet. Dolgozatok hátán dolgozatok, még jövőhéten is írunk. Pedig akkor már csak 3 napot kell menni azon a héten.
Szerencsére szerdán megyünk Budapestre az osztállyal. Jó, lesz ha megint olyan lesz, mint a tavalyi. Úristen, a tavalyi pesti kirándulásunk az egy fordulópont volt az életemben!  Igaz, ezt csak én értem, de annyit elárulok, hogy nem a főváros miatt. Azon a napon egy csomó minden megváltozott. Méghozzá a lehető legjobb irányba. Szívfacsaró erre visszagondolnom, ugyanis most majdhogynem az ellenkezője van, annak ami akkor volt. Na mindegy is.
Pasi ügyileg nem állok valami rózsásan. Sok fiúbarátom van, de egyszerűen csak barátok. Semmi több. Kár. Pedig van akivel, örülnék, ha több is lenne...

2017. január 15.
Igen, az osztálykirándulás nagyon jó volt, ismét. Külön ki is szeretném emelni, hogy ezúttal jártunk a Nemzeti Galériában, ami valami fantasztikus volt! Ha lehetne, minden nap bemennék oda suli után, csak úgy, bámészkodni. Tényleg élmény volt ott lenni. Nem úgy, mint a WestEndben, ahol a vécén valami részeg cigány asszony kötekedett mindenkivel. Azonban szétnéztünk a karácsonyi vásáron is, de ott is csak a szemünket legeltettük, mert nem csak forralt bor és kürtős kalács illat repkedett a levegőben, de az árak is.



Azóta viszont volt téli szünet, karácsony, szilveszter és beköszöntött az Újév. A karácsonyt, azt kb. átaludtam, szóval nem is mesélnék róla semmit. December 30-án elmentünk 3-an pizzázni és borozgatni. Ez afféle előszilveszter volt. Isteni este volt, kihoztuk belőle a lehető legtöbbet.


Az Óév utolsó napján itthon voltam és a szüleimmel hajnalig társasjátékoztunk, pezsgőztünk és csodálattal néztük a tűzijátékot, amit a szomszédok szolgáltattak.


Január 1-jén sem állt meg az ünneplés, folytattuk a pezsgőzést, de akkor már mamánál voltunk és unokatestvéremék is csatlakoztak. Mindezek után még maradt egy napom a pihenésre és másnap újra elkezdődött az iskola.
Azóta minden visszatért a régi kerékvágásba. Suli, tanulás, dolgozatok... Pláne most, hogy itt a félévzárás is. Még az a szerencse, hogy vannak nagyon jófej tanáraink és sikerült az osztállyal megszerveznünk egy CSOKINAPOT, csak úgy lazításképpen.


Tegnap óriási hó esett, szóval másodmagammal kaptam az alkalmon és mint 2 bolond, fetrengtünk a hóban, vizes lett a zoknink és átfagytunk, de boldogok voltunk.









Kitti



19:08