Ez a blog nem szól semmiről és egyben mindenről. Többnyire azt írom ami eszembe jut. Könyvmoly vagyok, csokimániás, minden álmom vattacukor felhőkön ugrándozni és persze a világbéke.
Kutyasimogató
Juhúú! Megcsodálhatod az én home security rendszerem, aki a Tapi névre hallgat! Korábban itt meséltem róla. Azóta picit megnőtt, hehe.
Voltam nyelvvizsgázni, még negyedikén. Szarrá Rommá izgultam magam, de szerencsére volt ott egy ismerősöm akivel tudtunk beszélgetni és buzdítani egymást. A szóbeli része úgy néz ki hogy sikerült, szóval már csak a magnóhallgatáson kell, hogy meglegyen az a 10 pont.
Puccba vágtam magam a jeles alkalomra
Azóta volt a suliban nyílt nap és idén én is aktívan részt vettem rajta, mint szervező. Szóval a kis nyolcadikosok és szüleik elé kiálltam és szépen előadtam a vattacukorról szóló prezentációmat, hátha én még jobban meg tudom őket győzni,a kitűnő angoltudásommal, hogy közülük is minél többen jelentkezzenek a kéttannyelvű képzésünkre. Jaj de hosszú mondat lett ez.
A kis csipet-csapattal dodgemeztünk, felültünk a hullámvasútra, ijedeztünk az Elvarázsolt kastélyban, beültünk a Boszorkányjósdába és persze avattacukor falatozássem maradt el. Persze mindezt megelőzően jól eltévedtünk a Nagyerdőn, de végül odataláltunk és akkor már nagy volt az öröm. Olyannyira nagy, hogy átragadt ránk az ottani hangulat a futkározó, 10 év körüli kisfiúktól és én örömömben ott ugrándoztam a puha levélkupacban. Folytatás »